Temető

Nyugalom kéne, egy hely, hol nyugszom
Egy hely, ahol örökre elalszom,
Ott mindíg ősz lenne vagy tél,
elveszne, ki a sötétségben fél,
Vagy él és soha nem remél.

Örök éjszaka, sötétség és köd
lenne ott mindíg, ki fájdalomtól nyög,
Csak sikoj hallatszódna és sírás
Csak egy lélek lenne ott, mely sírt ás,
Szívedre halgass, mostmár nincs más.

Kapujában áll egy lány, kezében kés,
Véres a kés, a ruhája alja és
egy öreg fa, mely senkit nem takar,
Vége, ha a végzet mást már nem akar,
Halott leszel csak, mi koporsót belülről kapar.